Megyaszó község Borsod-abaúj-Zemplén megyében, Szerencs város vonzáskörzetében, Szerencstől Észak-Nyugatra

/Alsó-Zemplénben/ Miskolc város megyeszékhelytől észak-keletre, közúton 29 km-re fekszik. Szerencstől 16 km-re van. Megyaszó község a Harangodvidék központja. Természet földrajzilag a táj Zempléni hegység Nyugat felé elhúzódó dombságainak egyik völgyében fekszik. A taktaköztől északra, az Alföldet határoló lankás dombokig elterülő síkság, amely a Harangod patak mentén mélyen benyúlik a hegyek közé. A harangodi lapály magyarország egyik legdúsabb termő zsíros fekete földje. A község nyugati határa a Hernád folyó. Éghajlata hűvösnek mondható, mivel a Hernád völgyéhez tartozik, a völgy észak felé nyitott.

A terület már az emberiség őskorában is lakott hely volt. Innen származó leleteket még British Museumban is őriznek. I. István idejében már temploma is állt a településnek. A település határában az ásatások során ősrégi agyagcsuporra bukkantak, aranygyűrűt is találtak, melyről feltételezik, hogy a bronzkorból való. Honfoglalás idején szláv népek élhettek itt, valószínűsíthető, hogy a hunok és az avarok maradékai is itt voltak és szlévokkal elkeveredtek. a nyelvtudomány a község nevét a mély és a völgy szavak összetételéből származtatja. A község nevére utaló másik megállapítás, hogy a pannontenger maradványként erdő borította, melyet a medvék laktak és a medvék hangjából örökölte a medveszó elnevezést. Megyaszó címerállata a medve.

A falu északi részén áll a Baksi halom, mely egy népvándorlás kori sírhely. A község határának legnevezetesebb része a híres Csákó bánya, amelyben mamár fejtés nem folyik. A nevét a hely alakjáról kapta. A Csákó bánya leghíresebb képződményei a megkövesedett fák, más néven faopálok. Az opál igen elterjedt ásvány hazánkban. Megyaszó melletti lelőhely védetté nyilvánítását az üzleti célú gyűjté megakadályozása tette szükségessé.
Megyaszót 1656-ban a törökök elpusztították. Bocskai idejében számottevő hely volt a település, ugyanis hajdúkat telepítettek ide. 1713-ban földrengés pusztította, 1750-ben tűzvész marataléka lett, majd ismét talpra állt a teelpülés.

 Katolikus templom

A falu műemléke a Fő úton található, a 13-14. században épült középkori gótikus stílusú, bástyás erődfallal körülvett katolikus templom. A tatárjárás során elpusztult templom helyébe a 13. században, a tatárjárást követő években rakták le a ma is meglévő templom alapjait, amelyet a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek fel. A római katolikus templomban láthatók Fadrusz János kiváló szobrászunk alkotásai: Jézus a keresztfán és a Pieta.

 

A református egyházközség

Nagy Lajos királyunk Megyszót 1352-ben a Czudar családnak adományozta, és ők építették a XIV. században a középkori gótikus templomot sokszögű szentélyével együtt. Ebben a templomban keresztelték meg Mészáros Lőrincet, aki később ceglédi főpap, majd Dózsa György hadainak fővezére lett. A falut és a templomot 1595-ben a török-tatár seregek elpusztították. A templomot 1615-ben építették újjá.

Ugyanebben az évben kerítették három oldalról a négy sarokbástyás lőréses erődfallal. A templomépítő megyaszaiak már a vége felé jártak az építkezésnek, amikor kérték a vármegye oltalmát. A falut és a templomot 1645-ben szerzetesek és fegyveresek támadták meg, és el akarták foglalni.Előre járt a parancs, hogy egy férfi se merjen fegyvert fogni, ellenállni. A kijelölt napon a férfiak otthagyták a községet, kimentek a közeli halomra.

A nők pedig fegyvert fogtak s ki seprővel, ki piszkafával, laskasodróval, kővel, forró vízzel felfegyverkezve nemcsak ellene állottak a cserepároknak - barátoknak-, de pár órai harc után ki is verték őket a faluból.Ennek a hősi ellenállásnak emlékét a templomban egy nehezen kibetűzhető felirat őrzi, s egy régi irat, hogy egy Weis nevű német kapitány golyói átlyuggatták a torony gombját. 1704-ben épült a nyugati homlokzat előtti torony.
1713-ben földrengés rongálta meg a templomot, az 1743. évi újjáépítés során 100 táblából álló kazettás famennyezetet kapott, melyet Asztalos Imre és István festett művészi módon. 1848-ban toronyórát vásároltak. 1901-ben a felújítást a Műemlékek Országos Bizottsága terve szerint kezdődtek meg. A régi templom egyedüli ritka nevezetessége, az élére állított fél nyolcszögű szentély meghagyása műtörténeti szempontból kívánatos volt. A kazettás mennyezetet leszedték, s azt ami megmaradt belőle a Miskolci múzeumnak ajándékozták

A torony és a szentély közötti templom falait kibontották, és egy hatalmas észak-déli kereszthajót építettek be. A vármegyében itt alkalmazták először a Rabitz-féle boltozatépítést, ezzel fedték le a templomteret. Ekkor új toronygombot is felszeretek, amit gróf Andrássy Dénesnéről Franciska névre kereszteltek, aki ezért hálából kétezer koronát ajándékozott az egyháznak. Ezen vásárolták a carrarai fehér márványból készült nyolcszögletű szószéket. Az elkészült új templomot 1902. október 19-én szentelték fel.

A belső térben 1200 ülőhely van. A torony 38 m magas, a templom műemlék. Neves lelkésze volt községünknek Zombori Gedő prédikáció- és regényíró, akinek szolgálati idejére esett a századfordulói templomépítés. A templom előtti Hősök Kertjében az I. és II. Világháború emlékműve áll.