Történelmünk
Megyaszó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szerencs város vonzáskörzetében, Szerencstől Észak-nyugatra (Alsó-Zemplénben) Miskolc város megyeszékhelytől Észak-keletre, közúton 29 km-re fekszik. Szerencstől 13 km-re van. Megyaszó község a Harangod Vidék központja. Természet földrajzilag a táj Zempléni hegység Nyugat felé elhúzódó dombságainak egyik völgyében fekszik.
A harangodi lapály Magyarország egyik legdúsabb termő zsíros fekete földje. Éghajlata hűvösnek mondható, mivel a Hernád Völgyéhez tartozik. A terület már az emberiség őskorában is lakott hely volt. Innen származó leleteket még British Museumban is őriznek. I. István idejében már temploma is állt a településnek. A település határában az ásatások során ősrégi agyagcsuporra bukkantak, aranygyűrűt is találtak, melyről feltételezik, hogy a bronzkorból való. Honfoglalás idején szláv népek élhettek itt, valószínűsíthető, hogy a hunok és az avarok maradékai is itt voltak és szlávokkal elkeveredtek. A nyelvtudomány a község nevét a mély és a völgy szavak összetételéből származtatja. A község nevére utaló másik megállapítás, hogy a Pannon-tenger maradványként erdő borította, melyet medvék laktak, és a medvék hangjából örökölte a „medveszó” elnevezést. Megyaszó címerállata a medve. A falu északi részén áll a Baksi halom, mely egy népvándorlás kori sírhely. A község határának legnevezetesebb része a híres Csákó bánya, amelyben ma már fejtés nem folyik. A nevét a hely alakjáról kapta. A Csákó bánya leghíresebb képződményei a megkövesedett fák, a faopálok. Az opál igen elterjedt ásvány hazánkban. Megyaszó melletti lelőhely védetté nyilvánítását az üzleti célú gyűjtés megakadályozása tette szükségessé.
Megyaszót 1656-ban a törökök elpusztították. Bocskai idejében számottevő hely volt a település, ugyanis hajdúkat telepítettek ide. 1713-ban földrengés pusztította, 1750-ben tűzvész martaléka lett, majd ismét talpra állt.
REFORMÁTUS TEMPLOM
Nagy Lajos királyunk Megyaszót 1352-ben a Czudar családnak adományozta, és ők építették a XIV. században a középkori gótikus templomot sokszögű szentélyével együtt. Ebben a templomban keresztelték meg Mészáros Lőrincet, aki később ceglédi főpap, majd Dózsa György hadainak fővezére lett. A falut és a templomot 1595-ben a török-tatár seregek elpusztították. A templomot 1615-ben építették újjá. Ugyanebben az évben kerítették három oldalról a négy sarokbástyás lőréses erődfallal. A templomépítő „megyaszaiak” már a vége felé jártak az építkezésnek, amikor kérték a vármegye oltalmát. A falut és a templomot 1645-ben szerzetesek és fegyveresek támadták meg, és el akarták foglalni. Előre járt a parancs, hogy egy férfi se merjen fegyvert fogni, ellenállni. A kijelölt napon a férfiak otthagyták a községet, kimentek a közeli halomra. A nők pedig fegyvert fogtak, s ki seprővel, ki piszkafával, laskasodróval, kővel, forró vízzel felfegyverkezve nemcsak ellene állottak a cserepároknak - barátoknak-, de pár órai harc után ki is verték őket a faluból. Ennek a hősi ellenállásnak emlékét a templomban egy nehezen kibetűzhető felirat őrzi, s egy régi irat, hogy egy Weis nevű német kapitány golyói átlyuggatták a torony gombját. 1704-ben épült a nyugati homlokzat előtti torony. 1713-ben földrengés rongálta meg a templomot, az 1743. évi újjáépítés során 100 táblából álló kazettás famennyezetet kapott, melyet Asztalos Imre és István festett művészi módon. 1848-ban toronyórát vásároltak. 1901-ben a felújítást a Műemlékek Országos Bizottsága terve szerint kezdték meg. A régi templom egyedüli ritka nevezetessége, az élére állított fél nyolcszögű szentély meghagyása műtörténeti szempontból kívánatos volt. A kazettás mennyezetet leszedték, s azt, ami megmaradt belőle, a Miskolci Múzeumnak ajándékozták. A torony és a szentély közötti templom falait kibontották, és egy hatalmas észak-déli kereszthajót építettek be. A vármegyében itt alkalmazták először a Rabitz-féle boltozatépítést, ezzel fedték le a templomteret. Ekkor új toronygombot is felszeretek, amit gróf Andrássy Dénesnéről Franciska névre kereszteltek, aki ezért hálából kétezer koronát ajándékozott az egyháznak. Ezen vásárolták a carrarai fehér márványból készült nyolcszögletű szószéket. Az elkészült új templomot 1902. október 19-én szentelték fel.
A belső térben 1200 ülőhely van. A torony 38 m magas, a templom műemlék. Neves lelkésze volt községünknek Zombori Gedő prédikáció- és regényíró, akinek szolgálati idejére esett a századfordulói templomépítés. A templom előtti Hősök Kertjében az I. és II. Világháború emlékműve áll.
A MEGYASZÓI GÁLL JÓZSEF LELKÉSZ EMLÉKÍRATA A KATOLIKUS TEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK VILÁGI ÉS HELYI KÖRÜLMÉNYEIRŐL, TÖRTÉNETÉRŐL:
I. RÉSZ
„Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!
A magyar nemzet alig heverte ki az 1914-18-as világháború pusztításait, amidőn elvesztette területének 2/3-át, 1941. június 22.-én ismét háborúba lépett a németek oldalán Szovjet Oroszország, Anglia és Amerika ellen.
A háború alatt hadszinté vált az egész ország, Megyaszó község is bele került a harc közepébe, melynek folytán úgy épületekben, mint más javakban, nagy kár érte.
A háborút ismét elvesztette, 1945. április 4.-én a Szovjet megszállta az országot és jelenleg is megszállva tartja.
Nagy pusztulás az egész országban, élelmiszerek és ipari cikkek hiányában végzetes infláció.
1946. március 19.-én kikiáltják a köztársaságot.
Jelenleg az ország a békekötés előtti izgalmas napjait éli, az 1938-ban visszaszerzett területeit ismét elvesztette, az igazságos békekötéstől reméli ezek visszaadását.
Egyházmegyénk székhelye Kassa is cseh-szovák uralom alá került, melynek következtében megyés püspökünket Dr Madarász Istvánt több pappal együtt kiutasították a püspök úr átmenetileg a hejcei püspöki kastélyban székel.
Ilyen körülmények közepette szinte égi sugallatnak tekinthető, a hívekben feltámadt vágy a lelkipásztor után.
Ez a vágy már régen élt szívükben, de mindig mástól vártak segítséget.
Gr Széchenyi György szép telket és 10 hold földet ajándékozott templom, lelkész lak, illetve lelkészi javadalom céljára, 1937-ben elkészíttette a templom tervét is.
A hívek összehordtak 60 öl követ, melynek a felét a háború alatt a románok elhordták.
Br. Harkányi Sándor is jelentékeny segítséget ígért, de az építkezés csak vajúdott.
A háború után megszűnt a nagy bírtok, így elmaradtak a fűúri segítségek is, a hívek magukra maradtak. Belátták, hogy saját erejükből kell templomot építeniük.
Erre nagy szükség van, mert a református behatás, környezet valamint az anyaegyház Monok távolsága (15 Km) miatt a hívek állandóan fogytak, közömbösek lettek és a ref.-nál dívó egyke is pusztította a hívek sorait, pedig a legutóbbi népszámlálás szerint a község lakósainak száma 2994 volt, ebből római katolikus: 837, görög kat.: 60, református 1975, lut.: 22, zsidó:99, más: 1.
Kallós János esperes plébános 1943.október 1.-én foglalta el a monoki plébániát, s átlátta a veszélyt, mely másképp már nem volt megakadályozható, csak úgy, ha Megyaszó önálló lelkészség lesz.
Ezt lehetővé tette a földreform, mely 1945-ben a rk. egyháznak 23 kat. holdat juttatott
(15 lelkészi, 4 kántori, 1 harangozói, 3 temetői).
Így az új lelkésznek a régi 10 holddal együtt 25 kat. hold föld javadalma lett.
A hívek megbízásából 1945 december havában 5 tagú küldöttség járt a püspök úrnál lelkészt kérni. A küldöttség tagjai: Nagyzom János, Dojcsák Gusztáv, Kavesanszki György, Tóth Béla és Nagy Rudolf. A püspök úr nagy megértéssel fogadta a kérést és megígérte, hogy lelkészt küld. Erre alkalom adódott mivel amerikai fogságból haza érkezett a tábori lelkész szolgálatot teljesítő Gáll József volt krasznokvajdai lelkész.
Gáll József született 1902. március 28.-án Sátoraljaújhelyen. Előzőleg Tornyosnémetiben, Göncruszkán, Krasznokvajdán volt lelkész.
A püspök úr 1946 február hó 1 hatállyal őt nevezte ki önálló megyaszói lelkésznek, 5 kat. hold javadalommal, páronkint 1 véka gabona és kongrua.
Az új lelkész 1946.január 24.-én P.Vantal János egyh.gondnok, Tóth Béla pénztáros és Kavesánszki György előzetes hívására megtekintette új helyét, azonban a hívek még lakást sem tudtak biztosítani az új lelkésznek. Szomorú kép tárult az új lelkész elé.
Istentisztelet céljára szolgált az 1 tantermes iskola sarkában 1928-ban felállított oltár, kevés felszereléssel. Ez időtől havonkint volt istentisztelet.
Az iskola 2 tanerős, tanerők: Horváth János ig. kántortanító, Müllner Róza tanítónő. Az iskolát és a tanítói lakást ágyútalálat érte, az egész épületet súlyosan megrongálva, melléképületei hiányoznak, udvara nincs. A tanulók száma: 93.
A templom telke nagyon szép helyen, 2 kat. hold, azelőtt gazdasági major volt, előtte rozoga harangláb, benne kis, 50 kg-os harang (1900-as beszerzés) ű
(A leíró megjegyzése: ezen kis harang a templom előterében most is ki van állítva.)
E szomorú helyzetről 1946 január 30.-án referált a püspök úrnak, akivel megállapodott, hogy lakás hiányában ide lelkészt nem lehet küldeni.
Azonban a hívek most már nem nyugodtak, végül özv, Vojtko Béláné ref. tanítóné nagy önfeláldozással és lemondással 2 szobát és konyhát (közös) saját házából átengedett az új lelkésznek, később veteményes kertet, sőt mindenben segítséget nyújtott.
A kath. egyház örök hálára van lekötelezve, mert neki köszönheti itt a kath. lelkész megmaradását.
Ezek után az új lelkész 1946.február 15.-én megérkezett hófúvásban az új lakásába, próbaképp. E hó 17.-én tartotta az első misét és bemutatkozó beszédét. A képviselő testület Kallós János esperes plébános kíséretében vezette az iskolához, ahol a kapuban felállított diadalív előtt Tóth Béla pénztáros üdvözölte.
Az egyházközségi képviselő testület tagjai: P Vantal János gondnok, Tóth Béla Pénztáros, Milicki András, Ő Vantal János, P Vantal Bertalan, Nagy Rudolf, Nagyzom János, Parádi Sándor, Fükő Dániel, Forgács András, ifj. Rémiás János, ifj. Veres János, Ducsai Pál, Dajkó Sándor, Gazdóf István, Orosz István, Juhász István és Mészáros Ferenc, harangozó: Dojcsák Gusztáv.
(A leíró megjegyzése: a mellékelt fényképen több képviseleti tag is szerepel, középen fehér ruhában Gáll Tiszteletes úrral)
A szt. mise után közebéd volt, melyen az egyh.k.képv. testület, a ref.egyházat képviselő Tantó János lelkésszel az élen, Zsuggel Bertalan főjegyzővel a község tisztikara köszöntötték az új lelkészt.
Másnap az új lelkész Horváth János ig. tanítóval megkezdte a kath hívek látogatását, lélek, vagyon, kateszter és adományok gyűjtése céljából, melynek eredménye: Hívek száma: 592, családok száma: 206, ebből 96 vegyes házasság.
A híveknek volt 231 kat. hold földje, a földreform alapján kaptak még 743 holdat, összesen van 974 kat. hold földjük, 76 tehenes, 6 lovas iga.
Ez adatok nagy szegénységet és teljes vallási közömbösséget árulnak el.
A templom építésére felajánlottak 481 q vegyes terményt, melyből beadták az új termés előtt 48 q vegyes terményt, bár a lelkész elszomorodott a nagy anyagi és lelki szegénységen.
Bár látta, hogy a hívek a saját erejükből (főképp a vegyes vallású házasok rosszindulata, továbbá a hívek nagy részének közömbössége és tudatlansága miatt) nem képesek templomot építeni.
Mégis meggyőződésévé vált, hogy ide okvetlen kell önálló lelkész, mert különben a hívek felszívódnak a ref. egyházba, azonban templom és paplak nélkül a lelkészség nem tartható fenn.
Ez időtől minden gondja a templomépítés, a hívek tanítása, összefogása, a közömbösségből való kiemelése. A lelkész buzdítólag használja fel azt a tényt, hogy a pápai tized lajtstromok 1332-1337 megemlítik a megyaszói plébániát. Templom is állott már ez évben a Boldogságos Szűz tiszteletére, szentelve papja Benedek volt. Az ősrégi templom a 13. vagy a 14. században épült, szentélye nyolcszögletű záródású.
A templom köré a 16. században cseh települők várszerű körfalat építettek. A reformáció folytán a régi templom protestáns kézre került és ma is birtokolják. 1615-ben átépítették, kijavították, gyönyörű magyar ornamentikájú lapos famennyezetét lebontották, s mint műemléket a miskolci múzeumban helyezték el.
A lelkész a hívekkel együtt elhatározza, hogy a Szűz Anya tiszteletére ismét templomot emelnek és az építést Szűz Anya és Jézus Szt. Szíve oltalmába ajánlva imahadjáratot indítanak, s e célból közös ájtatosságokat rendeznek.
Megalakítja a Rózsafüzér társulatot, majd a Kalot és Kalász legény, illetve leány egyletet. Az égiek pártfogásával, a legnehezebb körülmények között kezdődik el a harc a templom építéséért: „Imádságból építünk” jelszóval.
Ennek eredménye rövidesen jelentkezik.
A lelkész építési anyagnak kérvényezi az Újvilág pusztai Harkányi báró féle romkastélyt, a nagymajos pusztai magtárt, melyek a földműves szövetkezetnek adattak át az államtól.
A Földműves Szövetkezet 1946.március 19.-én Hargitay György járási miniszteri megbízott jelenlétében közgyűlése megszavazza.
A Községi Földigénylő Bizottság 21.-én megszavazza, mely gyűlésen Vígh Bertalan ref. vallású alelnök dicsérőleg vette pártfogásba a kath. egyház kérelmét a túlnyomó többségben lévő ref. tagokkal szemben.
A Zemplén Vármegyei Földrendező Tanács e hó 22.-én a határozatokat pártfogólag felterjeszti az Országos Földrendező Tanácshoz, hová az iratokat a lelkész személyesen viszi fel. Pesten Dr Nógrády József telepítésügyi tanácsos és Dr Pataki János törvényszéki tanácselnök s végül Veres Péter orsz. elnök pártfogásával az egyház kérelme teljes egészében teljesítve lett. A fenti épületekhez, melyek teljesen elegendők templom és lelkészlak építéséhez, az egyház még kapott kb. 120 m vaskerítést is.
III. hó 31.-én ezt az örvendetes eseményt a hívek tudomására hozza, mely közgyűlésileg vállalja az építéssel járó összes kézi és igás munkát. Április 1-jén megkezdődik a kastély bontása és az anyagszállítás. A kastély juttatását a volt tulajdonos Br. Harkányi Sándor is levélben tudomásul veszi. A kastély 4 km-re van a községtől, a hívek fele dícsérőleg vesz részt minden munkában. Amerikába 18 segélykérő gyűjtőjük megy. 14-én a ref. lelkész a ref. hívek előtt pártfogólag felolvassa a segítségkérő átiratot.
Girincsen tartott papi koronán a lelkész támogatást kér terményben és egyházi felszerelésben. Az oltáregylet (budapesti) szentségtartót, zöld és piros miseruhát, pacificalét, fekete palástot, oltárterítőt, 2 db gyertyatartót ajándékoz, melyekért a hívek élelmiszereket küldenek (130 kg. finomliszt, 13 kg zsír, 700 db tojás). Tállya ad: egy fehér és egy zöld miseruhát, két albát, két humerálét, egy vellumot, egy misekönyvet. Rátka ad: egy fehér palástot, egy fehér miseruhát. Ezen adományok segítségével sz. sír készül és szép feltámadási körmenet.
Április 24.-én 150 q meszet szállítunk be a szerencsi cukorgyártól még aznap beoltva. Április 25.-én a vármegye műszaki bizottság átadja a juttatott épületeket és nagy megértéssel karolják fel az egyház további kérelmeit. Így 1000 n.öl házhelyet adnak iskola és tanítólak céljára. A bizottság tagjai Szeniczei György műszaki tanácsos, Dr. Horváth Antal ügyész, Fischer Jenő főintéző, kiknek javaslatára még egy kat. hold rétet juttat a Várm. Földrendező Tanács a lelkésznek.
IV.14.-én az egyházk. képviselő testület elfogadja Kovács Lajos szerencsi építési vállalkozó által készített templom és lelkészlak terveket, és megbízza az építéssel. Minden anyagot az egyházközség ad, csak a munkadíjakat fizeti természetben, de csak aratás után, addig hitelben dolgoznak.
Kőművesek kapnak 20 kg vegyes terményt és kosztot, vagy 25 kg terményt koszt nélkül. A kosztot a hívek naponként felváltva dícsérőleg adják.
IV. 30.-án a püspök úr nagy örömmel hagyja jóvá a terveket, és június hó 15-re bérmálással kapcsolatban kitűzi az alapkőszentelést.
V. 9. Államépítészeti Hivatal felülvizsgálja és jóváhagyja a terveket.
V. 12. Alapásási ünnepély, kb. 1200 ember jelenlétében, kisgyermekek teszik az első ásó és kapavágást.
V. 14. Megkezdi a képviselő testület az alapásást.
V. 20-án megkezdődik a kőműves munka. Állandó kőművesek: Monokról: id. Bodnár János, ifj. Bodnár János, Kiss Ferenc, Galajda Ferenc, Hitró István, Legyesbényéről: Ignácz János, Szerencsről: Kossuth József és Kuzmik Károly.
A hívek állandóan bontják a kastélyt, hordják anyagát, valamint homokot és adják a kézi munkát, fennakadás nem volt ezidáig.
Legyesbényéről Kobza Imre ajándékozott 27 szekér követ, amit legyesbényei hívekkel együtt leszállít V. 27-én.
VI: 11.-én Monokról 52 szekér jön segíteni, 2-2 fuvart tudnak le az esperes plébános buzdítására.
1946. június 14.-én a templom alapkő szentelés előestéjén a 30 m. hosszú és 9 m. széles (torony alappal együtt) templom 120 cm magasságú lábazati fala teljesen készen van. volt hely, ahol 375 cm mélyre kellett az alapot leásni.
(A leíró megjegyzése: Az alapozási problémát egy, a templom alatt is húzódó nagyon régi alagút okozhatta. A templom felépülése után nem sokkal a vele szemben lévő tejcsarnokban is volt egy ½ szobányi föld beomlás, egy íróasztal eltűnt a keletkezett gödörben.)
Sajnos a ref. hívek ígéretük dacára teljesen úgyszólván elzárkóztak az építésben való segítségtől, ez érezhető a vegyes vallású házasságoknál is, sőt úgy látszik az építés ellen hamis propagandát űznek. Annál buzgóbak egyes kath. hívek, akik közül kitűnnek: P. Vantal János gondnok, Tóth Béla pénztáros, Ő. Vantal János, Parádi Sándor, Gazdóf István, Seszták István, Milicki András, Krajnyák József, Kedves Bertalan, Dojcsák Gusztáv, P. Vantal Bertalan, Kundrát Gyula, Orosz István, Nagy Rudolf, Forgács András, Pap Sándor (ref. vallású) Győrfi Balázs, Nagyzom János, Juhász Bálint, Veres János, ifj. Rémiás János, Tondora János, Ducsai Pál, Kavesányszky György, Barta János, Tóth Lajos, Patkós Antal, Takács János, özv. Szilvássi Dánielné.
A templom építésénél a mai napig 829 szekér fuvart és 566 kézi napszámot teljesítettek.
Az istentiszteleteket jó idő esetén a templomtelken felállított kápolna szerű tábori oltárnál végezzük.
A lelkész háztartását idejövetele óta a hívek adományaikkal fedezik.A templom védőszentje a Boldogságos Szüz Mária lesz, a bucsu Mária nevére lesz megtartva. A templom alapkő szentelést a megyéspüspök út végzi.
Megyaszó. Az Úrnak 1946-ik esztendejében június 15.-én
Gáll József sk. Horváth János sk. Müllner Rózsa sk.
lelkész igazgató, kántortanító tanítónő
További aláírók: a korábban felsorolt egyházképviselő testületi tagok.
A MEGYASZÓI RK. TEMPLOM ÉS PLÉBÁNIA ÉPÍTÉSE:
II. RÉSZ.
1946. június hó15.-én Dr Madarász István püspök úr, dr Brezanóczy Pál püsp. helynök, Dr Szén József kannok esperes plébános és Kallós esperes plébános kíséretében megérkezik a bérmálásra és a templomalapkő szentelésre.
Az eddigi 3 oldal (a leíró megjegyzése: a számítógépen most leírva: 5 oldal) eredetiben elhelyezve az alapkőben. Utánna közebéd.
A püspök úr elrendeli a plébánia építését, melynek alapítása június 17.-én megkezdődik.
A képviselő testület tagjai terményt gyűjtenek helyben és a vármegyében, ebből természetben vannak fizetve a kőművesek, mivel a pénzünk leromlott.
Aug. 21.-én megkezdődik a majosi magtár bontása.
A képv. testület javaslatára a Püspök Hatóság Szüz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepét aug. 22, mint legújabb Mária ünnepet rendeli el a templom védőszentjének, első búcsú 1946. aug.25.-én tartatik: Link Imre kannok, hejcei plébános mondta a szentmisét, Lacza János gönci kannok plébános a szent beszédet.
Vendégek: Kallós János esp. monoki plébános, Árvai József gk., Remes Ernő rk. mező zombori plébánosok, Urbanecz János legyesbényei és Takács Albert bekecsi lelkészek.
Szept. 1-től már forinttal fizettünk. Kijavítjuk a tanító lakást is. A hívek kosztot adnak a munkásoknak, a gyalogos munkát és a fuvart a hívek végzik. Kőművesek mellett a plébánián már a bádogos és asztalos dolgozik.
A miskolci üveggyártól 45 örnamens üveget szereztünk ajándékba.
Október hónapban a falak felhúzva, elvégezve az ács munka, kályha rakás. December 23.-án megkezdődik a kútásás.
1947 január 17.-én a lelkész beköltözik a lelkészlakba, egyik részébe.
1947 május 19.-én tovább folytatódik a kőműves munka a templomon és a plébánián.
Elkészülnek a vasablakok és tartó gerendák Gyula Imre miskolci lakatos mesternél és behelyeztetnek. Kovács Lajos szerencsi kőműves által készített alaprajz szerint készült el a lábazati fal, onnan Menner László miskolci mérnök által átdolgozott terv alapján október 18.-án szikszói Körös ácsnak a munka kiadva. Összes munka dec. 5.-én leállítva.
1948 január 18-25-ig missió, P.Csontos Oszkár ferencrendi atya tartja szép eredménnyel. Ugyanő Újvilág-Harangodon febr.10-15-ig.
Márc. 30.-án ácsmunka folytatása.
Április 19.-én folytatódik a kőműves munka. Ekkor az ácsmunka befejezve.
Május hó 27.-én Úrnapján az első szentmise a félig kész templomban.
Június 23.-án a kis harang feltéve a félig kész csonka toronyba.
Október 17.-én Ö Vantal János által adományozott 156 Kg súlyú harang szentelés, végzi: Tost Barna ap.korm.
Október 27-30-ig a csonka torony fedése, végzi: Németh Sándor ács.
1949 február 22.-én Fekete József az újvilági romépület bontásánál baleset folytán életét veszti, egyházközségi költségen megható, díszes temetést rendezünk.
Tovább folytatódik a kőműves munka, úgy a plébánia, mint templom körülcsatornázva ez évben. Szeptemberben a templom ajtók felszerelve, Ö Vantal János adománya.
Nádpallós mennyezet és padlás készítése, bevakolása. Decemberre elkészül a templom annyira, hogy megtartjuk az ideiglenes szentelést, melyet Link Imre prelatus kannok végez az egyh. hatóság megbízásából december 8.-án. Előtte Missió.
1950 március 29.-én folytatódik a kőműves munka, elkészül a templom belsejében a lapozás a keresztút fugázás és vakolás. A plébánia körülvakolása, durván.
1951 február 26.-án Pethő István s.a.ujhelyi kőfaragó mester megkezdi 3 márvány oltár faragását a kastélyból kikerült kandalló anyagból.
1951 április 17.-én első papi ker.gyűlés és oltárszentelés, végzi Dr Brazanóczy Pál vikárius.
Június 25-julius 13-ig elkészül Schnábel Béla kalocsai kőfaragó mester által a keresztoltár, a réz olasz dombormű a frontról, Kallós János esp. plébános adománya.
Julius 12-16-ig Madarassy Walter szobrászművész restaurálja Fadrusz J. keresztjének Corpusát, melynek eredetét igazolja özvegye mádi lakos, aki szerint ez az eredeti modell, melyhez Fadrusz keresztre feszítette magát és így lefényképezve készítette munkáját.
A keresztet Derékyné sógornőjének adományozta Fadrusz, mely Graft főispán sírján állott a győrmajori kastély kertben egy fülkében.
Amidőn Br. Tallyán, illetve Br. Harkányi birtokába került a kastély, akkor exumálták a sírt, a keresztet pedig a magtárba vitték. A felszabaduláskor 1945 itt találták meg és innen szállították a kath. iskolába szekéren, de szállítás közben lefordult a szekérről és több darabra tört.
A restaurálás költségeit Dr. Brezanóczy Pál vikárius úr vállalta. Pethő István helyezte a falra és javította ki a keresztet, majd Krónics Miklós pesti deportált festőművész átfesti.
Augusztus 26.-án bucsu alkalmából történik a kereszt és Jézus Szíve oltár megáldása, a vikárius végzi.
Még ez évben a s.a.ujhelyi apáca zárdából megkapjuk a sekrestye szekrényt, gyóntatószéket, padokat, Jézus Szíve, Szüz Mária és Pieta szobrokat, valamint az áldoztatórácsot, ez utóbbit elcseréljük a mezőzombori templommal egy iratszekrénnyel.
A szikszói korház kápolnából megkapjuk az oltárt, misekönyvet, 4 kispadot és 2 térdeplőt, csengőt, fehér miseruhát, s palástot, albát, stb.
A Fadrusz kereszten kívül még nagy értéke a templomnak a főoltár elefántcsont Corpusa, melyet a plébános egy cselédlakásban talált, és egy gipsz Mária szoborért megváltott.
Továbbá megemlítésre méltó a Szt Terézke szobor, mely Boros József adóügyi jegyző adománya, aki az orosz frontról hozta magával, mindent lehagyott, csak ezt nem, és ennek tulajdonította, hogy Kassára érkezve megtalálta feleségét, majd e községbe helyezve, látta az új templomot és elhatározta, hogy a templomnak adományozza, viszont ugyanezen a napon határozta el a plébános, hogy Szt. Terézke szobrot szerez be a templom részére.
Említésre méltó még 2 feltűnő imameghallgatás:
Egyik szombat reggel, mise után a plébános Szüz Mária segítségét kérte, mivel az aznapi fizetéshez még 200.- Ft-ja hiányzott. Mise után 2 asszony jelentkezett Harangod tanyáról. Az egyik előadja, hogy ő 1 q búzát ajánlott fel a Szüz Anyának és kérdi, hová küldje. A plébános megállapítja, hogy 150.-Ft 1 q búza ára és kinyilvánítja, hogy az asszonyt a Szüz Anya küldte, igaz a plébános 200.-Ft-ot várt, erre megszólat a másik asszony, hogy ő is hozott 50 Ft-ot, íme együtt volt a kért 200.- Ft.
Ezért volt a plébánosnak meggyőződése és jelszava: Hitből és imádságból építettünk.
1952-ben Szt.Sir Corpust adományoz Eperjessi Dánielné.
1953-ban feltámadási szobor, Selyem Baldachin, 4 körmeneti lámpa, terítők beszerzése. Októberben a háborús palával fedett szentély tető nagy része átfedve és a kórus feljáró befedése.
1954-ben új temető nyitás, új kereszt felállítása és temető szentelés az országút mellett, szép helyen.
Ez évben még a templom padlás troszkabetonnal való bevonása, alatt nádpalló, így nem terhelhető meg.
Május havában áldoztató rács és bejárati lépcső készítés, továbbá a plébánia terasz lelapozása.
Szept-okt. hónapokban a templomba és plébániára a villany bevezetve a plébános terve alapján 10.521 Ft költségen. Kigyulladt a villany, 1954 nov.13.-án, a templom futó szőnyeggel ellátva.
1956-ban Nagy Rudolf, Tóth Béla, Ducsai Pál és Krajnyák József megfosztattak egyh. k. képv. tagságuktól, mivel gyermekeik acath.templomban kíséreltek meg házasságot kötni.
1956 június 6.-án P Vantal János egyh.gondnok, pro Eccl.et Pontifice érdemkereszt tulajdonosa díszes temetése. Az építések körül a legtöbb érdemet szerezte.
(A leíró megjegyzése: ezt a Pápa adományozta számára)
1956. október 23.-án kitört a forradalom. Az egyházközség életében nem történik semmi. Összegyűlt pénzünkön a főoltárra szőnyeget szerzünk be.
1957 őszén elhatározzuk a 192 fm. hosszú templom és plébánia kerítés elkészítést, terméskőből és juttatott drótfonat betétek felhasználásával.
1958 telén a hívek kitermelés a szükséges követ és május 27.-én megkezdődik az építés a hívek adományából. Az építés átnyúlik az 1959.-ik évre.
Itt még megjegyezzük, hogy az egyh. főhatóság a megyaszói lelkészséget 1950 húsvét napján plébánia rangra emelte.
1958 december 13.-ig a templom és a plébánia építésre a sok természetbeni építési anyagok, valamint természetben kapott adományokon kívül készpénzben 1946-51-ig 151.491.-Ft –ot, 1952-58-ig 57.200.-Ft-ot, összesen tehát 208.691.-Ft.
Főbb adományok: Madarász István Püspök úr: 6000.-Ft, Ortutay Gyula miniszter: 4000.-Ft, Gáll József plébános: 3940.-Ft, Dr Brezanóczy Pál vikárius úr: 1000.-Ft, V.K.M segély: 11600.-Ft, egyházmegyei alapból segély: 15.460.-Ft, Egyh. m. templomi gyűjtésből: 16.127.-Ft, így a pénzbeli kiadások kb. fele idegen segítségből fedeződött.
(A leíró megjegyzése: a megyaszói fiatalok azzal is sok pénzbeli adományt szereztek, hogy színházi, operett előadásokkal járták a környező falvakat.)
A megyaszói hívek 1958 dec.31.-ig az alábbi természebeli szolgáltatást nyújtották: 1967 szekér és 18 teherautó kő és tégla beszállítása, 693 szekér homok helyből, 433 szekér homok a Hernádról, 46 fuvar Miskolcról, 208 fuvar Szerencsről, 151 napi fuvar helyben, 5 autó troszka fuvar, 6 autó hernádi homok, 2968 napi gyalog munka, 330 napi koszt 1300 személy részére.
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
A Rózsa út 2. szám alatt áll az a múlt század ötvenes éveiben épült a „SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTLEN SZÍVE ”titulusú neoromán stílusú templom.A templomot a II. Világháború utáni ötvenes években építették Harkányi János báró újvilági kastélyának köveiből. A kastély építtetője és eredeti tulajdonosa dr. Graefl József Szabolcs vármegye főispánja volt/1872/, akinek emlékére 2008. március 15-én emléktábla került elhelyezésre. Az újkori, neoromán templomban Fadrusz János szobrászművésznek két szép alkotása is látható. Az egyiknek témája Jézus a keresztfán / Eredetileg Graefl József síremléke volt/ , a másiké a Pieta.